Az egér aranyos jószág.
A rajzfilmeken. És a valóságban is addig, amíg fel nem leljük a szétrágott cuccainkat.
Ha addig nem volt, azután lesz háború. Ami az egyik fél halálával és véget, és az rendszerint az egér. Például egérragasztó által.
A tapasztaltabbak igyekeznek inkább megelőzni a bajt: az egér be se jusson a lakásba.
Ha a falak nem sárból vagy vályogból vannak, akkor csak valamelyik szándékosan készített nyíláson juthatnak be. Ajtón, ablakon, szellőzőn… De nem lehet folyton mindent zárva tartani.
Egérragasztót neki!
Ha gyakran próbálkoznak, akkor ragasztót helyezünk el azokra a helyekre, amikről feltételezzük, vagy tudjuk, hogy az egerek ott szoktak járni. Ha helyesen feltételeztük, akkor reggelre egy vagy több egér is zizeg a ragacs fogságában. Elég, ha csak egy mancsa beleragad, már nem tud szabadulni. Ha nagyobb felületen éri az anyag, már akkor se tudnánk megmenteni, ha akarnánk.
Az informatikának is megvannak a maga egerei.
A gonosz kódegerek szaglásznak, leselkednek, igyekeznek rájönni, hol van egy rés a virtuális falunkon, ahol bejuthatnak. Ezeket nevezzük bot-oknak – a robot szóból.
Számukra is a legkézenfekvőbb lehetőség a bejárat: a login vagy a regisztrációs felület. Ezért a legfontosabb ragasztót helyezni – a honlapunkon ezt honeypot-nak, azaz mézescsupornak nevezzük. A csupor vonzó az egér számára, de ha beleesik, nem tud többé kijönni. Olyan üres mező az említett oldalakon, amibe írni lehet, de ami az emberi felhasználó számára nem látható. Ezt a kódegér nem tudja, és belegyalogol. A „biztonsági őr” abban a pillanatban tudja, hogy illetéktelen behatoló érkezett, és bezárja a kaput. A harcnak ezzel vége is.
Jól járunk tehát, ha élünk a lehetőséggel, ami a spájzban rejlik, és elhelyezzük az ajtók elé a káros rágcsálók számára végzetes ragasztót.
